Miért nem használjuk ki azt ami  ingyen van?                     

 

A legnagyobb probléma hogy nem használjuk ki a nap által felajánlott energiát,pedig kérés és fizetés nélkül eláraszt bennünket a sugaraival.

A passzív napenergia hasznosítás előnye a 
beruházási költségektől mentes,
egyszerű megoldások alkalmazása.
Akkor felel meg egy ház a passzív energia 
felhasználásra a leginkább,
ha a különböző évszakok adottságait kihasználja,
de káros következményei ellen védekezik is 
(pl. tornácos parasztház).
Amennyiben a ház déli oldalára kerül az előtér 
vagy az üvegezett terasz, 
veranda, szélfogó vagy télikert, 
jelentősen hozzájárulnak a fűtési költések
csökkentéséhez.
Ebben az esetben hőmegtakarítást jelent, 
hogy a nap felmelegíti az üveg előteret, 
és ez tovább csökkenti
az üveg mögötti homlokzat hőveszteségét.
Az üveg előtér vagy télikert levegőjét 
a ház hőmérsékletének növelésére
is hasznosíthatjuk.
A passzív napenergia hasznosítás 
elsődleges feladata az energiahiányos
időszakban a temperálási célú napenergia 
biztosítása,
ezért a fűtőberendezés méretezésénél 
a passzív rendszer hőtermelését
nem lehet számításba venni.
Így a beruházási költségeknél ugyan nem,
viszont az üzemelésnél jelentős fűtési költség 
takarítható meg.
A passzív napenergia-hasznosítás 
hatásfoka 15-30%.

Napkollektor      

Ahhoz, hogy egy napkollektoros rendszer 
pénzügyi 
megtérülését ki lehessen számolni,
az alábbi adatok ismerete szükséges:
Mennyi a napkollektoros rendszer beruházási 
költsége? 
Mennyi hagyományos energia takarítható meg 
a napkollektoros rendszer segítségével? 
Milyen energiahordozót váltanak ki a 
napkollektorok? 
Mennyi a napkollektorokkal 
kiváltott hagyományos energiahordozó egységára?

Az éves melegvíz-szükséglet 60-80 százalékát 
tudják 
átlagosan előállítani 
a ma gyártott napkollektorok. 
Amennyiben belátható idejű megtérülést 
szeretnénk elérni, 
ennél nagyobb arányra nem is érdemes törekedni.
A nyári hónapokban egy négyzetméter kollektor 
naponta 3-3,5, 
míg télen 0,5-1,5 kWh hőenergiát ad le.
Egy ember körülbelül 50-60 liter meleg vizet 
használ el naponta, 
ennek az előállításához 2,5-3 kWh hőmennyiség 
szükséges.
A napkollektorokhoz nagyobb bojler (hőtároló) 
szükséges, 
mintha gázzal vagy villannyal melegítjük a vizet.
Először is mert nem 80-90, 
hanem legfeljebb 45-50 °C-ra melegíti a nap 
a vizet, 
másrészt át kell hidalni a borús napokat is. 
Egy családi háznál minimum 4-6 négyzetméter 
napkollektor-felülettel és egy 300 literes, 
két belső hőcserélőjű tárolóval kell kalkulálni 
használati 
(a csapokból folyó) melegvízre.
A síkkollektorok négyzetméterára 
30-40 ezer forint körül van. 
A vákuumcsöves kollektorok ára attól függ, 
hogy hány csövet tartalmaz az egység, 
de az azonos teljesítmény itt 10-30 százalékkal
drágább.
Kell még a rendszerhez szerelőkeret, 
és megfogó elemek a tetőre, csövek, szivattyú, 
fagyálló folyadék és sok egyéb is. 
Mindez így együtt 
egy 4-6 fős családra egymillió forint körüli 
összegbe kerül.
Például az egyik forgalmazó 8 négyzetméteres 
síkkollektorral, 
300 literes hőcserélős bojlerrel nettó 690 ezer 
forintért 
adja a komplett berendezést, 
amihez hozzá jön még a szerelési díj,
amely 50-150 ezer forint.
Másik forgalmazó 30 csöves vákuumkollektort 
kínál szintén 300 literes tartállyal, 
nettó 346 ezer forintért. 
Ehhez társul még az egyéb 
eszköz- és felszerelési díj. 
A reménybeli vásárlók előbb-utóbb felteszik 
a kérdést 
a forgalmazónak, kivitelezőnek: 
és hány év múlva térül meg a berendezés? 
A rövid válasz az, 
hogyha az éves melegvíz igény 50%-át szeretnénk
napkollektorból nyerni, 
akkor a jelenlegi villany és gázárak mellett 4-6 év 
közé tehető a rendszer megtérülési ideje.

Pellettüzelés (biomassza) 

Az eltüzelhető mezőgazdasági melléktermékekkel 
ma 
Magyarországon elméletileg több millió lakást ki 
lehetne fűteni. 
Kérdés, ez a fűtőanyag olcsóbb lenne-e 
a földgáznál, 
amire eljutna a lakásokba, 
és vajon mikorra térülne meg az átállás?
Egy nem nagyon jól hőszigetelt, átlagos, 
100 négyzetméteres alapterületű, 
tetőtér-beépítéses családi házhoz elegendő 
a 20 kW-os kazán, de ilyen nincs a piacon.
A 30 kW-os kazánhoz mért 15 tonna fűtőanyag 
elegendő 
egy korszerű, 200-300 négyzetméteres 
családi ház kifűtésére, 
de akkor jut még belőle az uszoda fűtésére is.
Az egyhektárnyi területen termő fűtőanyaggal 
pedig folyamatosan ellátható 
egy kisebb - 60 kW-tal kifűthető - társasház is.
Kérdés, megéri-e az átállás faapríték-tüzelésre? 
Egy 30 kW-os kazán 4,5 millió forintba kerül, 
viszont a dupla ekkora teljesítményű kazán 
csak 500 ezer forinttal drágább.
Igazából iskolákban és más közösségi 
létesítményekben lehet kifizetődő, 
hiszen egy 400 kW-os rendszer 
kijön 8-9 millió forintból, 
és ennek a megtérülése - 
mai gázárakkal számolva - 4-5 év.
Egy tonna energiacélú faapríték piaci ára 
házhoz szállítva 14 ezer forint. 
(Összehasonlításképpen: egy tonna tűzifa, 
felvágva ma 20 ezer forint a telepen, 
szállítás nélkül.)
Ha maradunk az említett átlagos családi háznál, 
akkor a 300 ezer forintos gázszámla helyett 
annak fele lesz a taksa a fűtési szezon végén. 
A megtakarítás így 150 ezer forint.
(A faaprítékra olyan tartós szerződést köt a cég, 
hogy évente csak az inflációval növeli az árat.) 
A megtérülés így is 30 év körül jár, 
a maival azonos gázárakat feltételezve.
De ki lát a jövőbe? Ráadásul, 
akinek van egyhektárnyi földje és beülteti 
azt energiaerdővel, 
két-három lakás fűtőanyagát termelheti meg, 
így a sajátja garantáltan nem kerül pénzbe.

Hőszivattyú

Egy hőszivattyú és a hozzá tartozó haszonhő 
nyerő rendszer egy kondenzációs kazánnal 
összeállított rendszerhez képest 2–2,5-szeresébe 
kerül. 
A költség nagysága igen erősen függ 
az adott lehetőségektől: 
pl. ha nagyméretű tereprendezést kell végezni 
amúgy is a ház felépítésekor, 
az egy talaj-kollektor lerakásának költségeit 
lényegesen csökkenti.
Ugyanígy meglévő talajvíz kutak felhasználásánál 
is elmarad 
a víznyerés kiépítési költségének nagy része. 
Ha viszont a gázellátás nincs biztosítva 
kazános rendszerhez, 
a gáz bevezetése lényegesen nagyobb 
lehet a sokszor egyszerűbb villamos csatlakozásnál.
A beruházási költség tehát nagyobb ugyan, 
de bizonyos esetekben még olcsóbb is lehet 
a gázkazános beruházásnál. 
Adott esetben állami támogatással lényegesen 
olcsóbb is lehet 
egy hőszivattyús rendszer kiépítése.
Ilyenre pedig minden évben megjelennek 
pályázati lehetőségek.
Az üzemeltetési költségek összehasonlításánál 
az derül ki, hogy a jelenlegi háztartási földgáz- 
és villamos energia árral és 
egy viszonylag jó hasznosítású 
(Pl. teljesítménytényező = 4,5) hőszivattyús 
rendszerrel 
és kondenzációs kazánnal számolva, 
körülbelül azonos értéket kapunk. 
Ha viszont egy jó minőségű, 
de nem kondenzációs kazánnal 
hasonlítjuk össze az üzemeltetési költségeket, 
a hőszivattyú kerülhet ki győztesnek.
Még inkább így van ez, 
ha a hőszivattyú által felhasznált villamos energia 
ártámogatásban részesül, 
mint ahogy nálunk némely helyen, 
a nyugati országokban pedig általánosan így van. 
A hőszivattyú megtérülési ideje tehát attól függ, 
mit váltanak ki vele.
Gázzal szemben 20-30%-os a megtakarítás, 
olajjal, 
PB gázzal szemben 100%-os, 
ez esetben 2-4 év alatt megtérül. 
Egy kW hőszivattyú teljesítmény 
beruházási költsége háztartásnál 150-250 eFt, 
önkormányzati, társasházi létesítményeknél, 
nagyobb gépek esetén 40-80 eFt.

      

(padló fűtés)                                  (szolár bojler)



Elérhetőségeim:
email:mesterrobert73@gmail.com
          mesterrobert@hotmail.com

tel:06/20-253-0467
Mester Róbert

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Nap energia - © 2008 - 2024 - nap-energia.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat